• Image 01
  • Image 02
  • Image 03
  • Image 04
  • Image 05
  • Image 06
KERESŐ
csorsz-arka
Csörsz-árka

A hét és fél évszázados írásos történelemmel rendelkező Dunakeszinek jelenleg közel 42.000 lakosa van. A települést először IV. Béla 1255-ben kelt adománylevele említi, a helység története azonban ennél is régebbre nyúlik vissza: régészeti ásatások bizonyítják, hogy már az újkőkortól lakott volt a település. Jelentős emlékünk a római kori őrtoronymaradvány, amelyet I. Valentinianus uralkodása alatt emeltek a IV. században.  A római idők végén és a népvándorlás korában kvádok és szarmaták lakták a területet. Utóbbiak keze nyoma az a Duna és a Tisza között húzódó kiterjedt sáncrendszer, amelyet a köznyelv csak Csörsz árkának nevez. A honfoglaló magyarság jelenlétére az Új-szőlőkben és a Helyrejáró-dűlőben található X. századi leletek utalnak.

Az első komolyabb műemlék a XIII. század első feléből származó templom volt, amelynek maradványai ma is láthatók az Alagi-majorban. A település a török korban többször is elnéptelenedett, majd a Rákóczi-szabadságharc idején lakossága még egyszer menekülni kényszerült. Egy 1715-ös összeírásban ismét lakottként szerepel, ekkor már Dunakeszi néven. A település 1728-ban báró Orczi István birtokába került. Ő építtette meg az öregtemetőben lévő egyhajós Szent István király kápolnát. 1748-ban gróf Grassalkovich Antal vette meg a községet. A gazdag főúr iskolát alapított Dunakeszin, új templomot is építtetett (1756) a hozzá tartozó plébániaépülettel (1767). A Grassalkovich-ok három generációja birtokolta Dunakeszit, amely folyamatos fejlődést, gyarapodást biztosított a térségnek. Az igazi fejlődés a XIX. század derekán indult el a vasút megépítésével. Magyarország első vasútvonala 1846-ban készült el Budapest és Vác között, dunakeszi megállóval. Jelentős dátum volt a település életében 1862 is, amikor megszűnt a községben a jobbágyság. Ekkor virágzott fel a szőlészet és a növénytermesztés. 1877-ben már vasútállomása, postája és távirati állomása volt a községnek. Az 1880-as években épült a Fővárosi Vízmű és a Duna gátrendszere.

alagon1890-1950 között a Magyar Lovar Egylet építkezése nyomán Európa egyik legfejlettebb tréningtelepe jött létre Alagon. A lósport fellendülése komoly infrastrukturális bővülést is jelentett. A XX. század elején a vasút jelenléte, a főváros közelsége a településre csábította az élelmiszeripart és a gépipart. A MÁV Főműhelyt 1926-ban adták át a termelésnek. A szocializmus éveiben egy újabb iparosítási hullám érte el a települést. Dunakeszi 1977-ben megkapta a városi címet, régi arculatát teljesen megváltoztatták. A rendszerváltást követő megtorpanás után hamar talpra állt, és az utóbbi 20 évben rohamos fejlődésnek indult. A városvezetés teljes egészében becsatornázta a települést, a közutakat leaszfaltozta, számos közparkot hozott létre, és megnyitott egy ipari parkot is. Dunakeszi kedvelt célpontja a letelepedni vágyó fiataloknak is, amelynek köszönhetően az országos tendenciától eltérően, a város népessége gyarapszik, óvodái, iskolái gyermekzsivajtól hangosak.  Így 2005-ben, első írásos említésének 750. jubileumát, egy gyarapodó, fiatalos város ünnepelte. Az elkövetkező évek a fejlesztésekről fognak szólni a városban: a városi ranghoz méltó főteret kap a település, bővül a kerékpárút-hálózat, sokasodnak és gazdagodnak a kulturális- és szabadidős programok, és 2014-re minden számottevő belterületi út aszfaltburkolattal lesz ellátva.  Ezek a lépések is segítik a település azon szándékát, hogy agglomerációs alvóvárosból élhető és tartalmas kisvárossá fejlődjön.

Csoma Attila
helytörténész

nike pegasus 89 maroon blue pink shoes black pants
Közérdekű adatok

KÖZÉTKEZTETÉS

Munkaidőn kívüli
műszaki ügyelet
telefon: 06 70 380 6473
Közvilágítás
hibabejelentő
telefon: 06 80 625 726
Mezőőri szolgálat
telefon: 06 70 339 4738
Gazdaság
Heti tablóajánló